Az ismeretlen középkori Budavár

idegenvezető-képzés

A Budapesti Történeti Múzeum és a Szembenézés Alapítvány e programja a világörökség részét képező budai Vár középkori keletkezéstörténete és átalakulásai felfedezésére invitál. Tudósaink a közelmúltbeli kutatásaik révén megismert tényekkel segítik az Európában egyedülálló, világviszonylatban is ritka középkori történelmi-kulturális örökség jobb megismerését, a megszerzett tudás elmélyítését.

Témáink:

  • a királyi palota
  • a Szent György tér
  • a gótikus szobrok
  • középkori szokások, életmód, viselet, tárgykultúra
  • a Mátyás-templom
  • a zsidó városnegyedeket
  • a zsidó hagyomány és térhasználat

Miért a középkor?

A középkor bemutatása az idegenvezető legnehezebb feladatai közé tartozik, hiszen kevés a tárgyi és írásos emlék, a viszonylag épen maradt épület vagy épületrész, művészi alkotás. És bár az utóbbi negyed-fél évszázad komoly kutatási eredményeket hozott, kevés a korszakkal foglalkozó, korszerű ismereteket nyújtó, könnyen hozzáférhető és felhasználható publikáció. Ugyanakkor sok a legenda és a tévhit.

Miért a budai Vár?

Itt mutatható be leginkább plasztikusan a középkor, hiszen itt vannak a korra leginkább jellemző – az újkeletű kutatások eredményeképp kézzelfogható közelségbe került – műtárgyak, egyéb emlékek. Amelyek többsége egyébként a közönség számára továbbra is láthatatlan, és a helyüket sem jelzi semmi. Nem utolsósorban pedig azért, mert itt jól „látható” a középkor sokszínű, sok kultúrájú világa, melynek felfedezése a Budapesti Történeti Múezumhoz is kötődik.

Miért ez a hét téma?

A témaválasztást a tudományos elvárás és a hallgatói igény alakította. E témákhoz kötődő tényanyag szakmai körökben is sokak előtt ismeretlen (több emléknek sokan a puszta létéről sem tudnak). A régebbi teóriákat sok ponton megdöntő új tudományos eredmények érdekes új kontextusú tudást hoztak, a középkorról is – melyek az idegenforgalmi képzésben sem jelennek meg maradéktalanul. Az európai, sőt világviszonylatban is kiemelkedő történelmi-kulturális örökség – a budai Vár – a világörökség része, a turisták érdeklődésének középpontjában áll. Méltán.

Részletesebben a témákról:

A középkori királyi palota alig fél évszázada nyílt meg a nagyközönség előtt, de az újkori rész egészen friss látnivaló. Néhány éve került a nézők elé, korábban sehol nem mutatta be állandó kiállítás. A Rostás Péter és munkatársai által a világ sok tájáról összegyűjtött korabeli bútorokkal, egyéb berendezési és használati tárgyakkal, akkorra vált lehetővé az Európában egyedülálló enteriőr igényes kialakítása és bemutatása. A tárgyak és a hely feldolgozása még most sem fejeződött be, mégis lenyűgöző, ami itt látható. De érdekes maga a történet is, ahogyan végbement a középkori királyi vár rekonstruálása, és érdekes a lehetséges folytatás is. A kezdetekről, a palota kialakulásáról és átalakulásairól – Gerevich László és Zolnay László – munkáit folytatva, 1985 óta Magyar Károly vezetésével gyűltek össze új adatok. Az előkerült tárgyi és építészeti emlékek, a megtalált régészeti kincsek pontosították, sok helyütt pedig újraírták tudásunkat. Az állandó kiállításban látható palota terei és tárgyai (utóbbiak az időszaki kiállításban bemutatott legújabb megtaláltakkal kiegészülve) – mások mellett, Kovács Eszter munkája révén – szolgáltatnak új adalékot a középkori élet és szokások megismeréséhez. A vezetés ezekbe az összefüggésekbe, fizikailag pedig a legrejtettebb zugokba is betekintést enged Végh Andrással.

Az 1975-ben egy pincéből előkerült gótikus szobrok (Zolnay László felfedezése) világviszonylatban egyedülállóak. A helyreállított leletek – a korszak legmagasabb színvonalú szobrászati emlékei – segítségével életre keltett királyi udvar a valamikori királyi kőfaragó műhelyt is idézi, és sokat elmond a korról. A turista nem igen találkozhat hasonlóval sem másutt. A leletek most is zajló újraértékelése Papp Szilárd nevéhez is kötődik.

A ma Szent György tér néven ismert, a középkorban épületekkel teli, sokfajta kultúrájú közösségnek helyet adó területről (ezekről árulkodnak az egykori utcanevek), az ott állt Szent Zsigmond templomról és Karmelita kolostorról is sok mindenre csak a XX. század végén kezdődött kutatásokból – utóbbiról a napjainkban zajlott feltárásokból –, mások mellett, Farbaky Péter és Papp Adrienn munkája révén derült fény.

A Mátyás-templomra is másképpen nézhetünk rá. A 2016. január elején zárult kiállítás új arcát mutatta meg a XIII. század derekán Budavári Plébániatemplom néven alapított (a XIX. század óta Mátyás-templomként ismert) épületnek. Az előkerült rengeteg, eddig ismeretlen tárgy, más emlék, szinte átírta a hely sokáig ismert történetét, melyet nagyrészt már ezen a kiállításon (mások mellett Deklava Lilla és Rákossy Anna munkája nyomán) megismerhetett a nagyközönség. A templom építéstörténetét és szakrális jelentőségét, különlegességeit újabb kiállítás mutatja be. Ezt és a sok érdekességet rejtő templom, valamint a templomtorony nyilvánosság elől zárt zugait is megismerjük.

A vár kockakövei alatti zsidó városnegyedekről az ott lakók többsége sem tud, holott a XIII. század derekától, a Mátyás-templommal körülbelül egyidőben épült zsinagóga állt a stratégiai fontosságú városkapuban (amelynek Végh András kutatása nyomán, alig több mint egy évtizede tudjuk a helyét). A Zolnay László nevéhez is kötődő második zsinagóga megtalálása (és ismételt betemetése) után fél évszázaddal, a középkori zsidó múlt további emlékeit is napvilágra hozta a Budapesti Történeti Múzeum régészeinek munkája, azonban egy rituális helyet kivéve, a második zsinagógához hasonlóan, ezek is újra föld alá szorultak, láthatatlanok maradtak. Az örökségnek (egy kivétellel) a helyét sem jelzi semmi, holott óriási értéket képviselő, európai viszonylatban egyedülálló kincsekről van szó. A BTM kutatói által végzett feltárások révén ez a közelmúltig ismeretlen építészeti és tárgyi örökség is témánk, betekintünk a nagyközönség előtt elzárt részekre is. A képzés része a liturgiai funkciók, összefüggések megvilágítása. Toronyi Zsuzsanna a zsidó közösségek életében fontos szerepet játszó helyszíneken vezet végig.

Kik a képzők?

A program szakmai vezetője:
Végh András történész-régész, a BTM Vármúzeum igazgatója, a Pázmány Péter Tudományegyetem oktatója

Előadók és témavezetők (névsorban):

  • Deklava Lilla művészettörténész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet munkatársa
  • Farbaky Péter művészettörténész, a BTM Kiscelli Múzeum főmuzeológusa, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatója, az MTA köztestületi tagja
  • Magyar Károly történész-régész, a BTM főmuzeológusa
  • Papp Szilárd művészettörténész-régész, egyetemi oktató, a Szépművészeti Múzeum munkatársa
  • Rákossy Anna művészettörténész
  • Rostás Péter történész-művészettörténész, a BTM Kiscelli Múzeum igazgatója
  • Toronyi Zsuzsanna muzeológus-leváltáros, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár főigazgatója

A kurzuson csütörtökönként 09:00–16:00 óra között 6×7 órát töltünk együtt elméleti és gyakorlati képzéssel, valamint konzultációval. Helyszín: a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma, a Mátyás-templom és a budai Vár. A képzés részvételi díja 45 000 Ft. Az elméleti és gyakorlati programokon kívül, minden kurzus díjában benne foglaltatnak a konzultációk, az ismétlő konzultációk, az egyéni tanácsadás, az irodalomjegyzék, a kiállítások és gyűjtemények belépője, kedvezményes könyvvásárlás lehetősége, valamint az elméleti képzési napokon a vendéglátás.

Technikai információk

A kepzes@szembenezes.hu címen jelentkezőket előjegyezzük, és írásban értesítjük. Ezt követően, három napon belül kell befizetni a részvételi díjat a Szembenézés Alapítvány CIB banknál vezetett 10700378-46699602-51100005 számú bankszámlájára. Az erről kapott visszaigazolás jogosít a kurzuson való részvételre. (A kurzus díjának befizetéséről számlát állítunk ki, melyet az első képzési napon adunk át.)

Figyelem!

A képzésben résztvevők száma korlátozott. A jelentkezéseket a befizetések sorrendjében fogadjuk el. Ha az előjegyzésről szóló értesítést követő három napon belül nem történik befizetés, az előjegyzést töröljük és a következő jelentkező számára nyitjuk meg a lehetőséget. Elegendő számú jelentkezés esetén, az újonnan jelentkezők várólistára kerülnek. Erről is értesítést küldünk, mint ahogyan arról is, ha felszabadul hely.

A részvétel lemondása, átruházása, a képzés meghiúsulása:
Vis maior esetén átruházható, vagy a kurzust megelőző tizedik napig lemondható a részvétel. Ezt követően nincs mód a lemondásra.
Átruházás esetén kettőezer forintos adminisztrációs díj levonásával, visszautaljuk a befizetett összeget. Aki írásban ezt kéri, annak szívesen segítünk új résztvevőt találni. Ha nem találunk helyettesítő személyt, a befizetett díj 50%-át az adminisztrációs díj levonása mellett utaljuk vissza. A kurzus elmaradása esetén, a jelentkezettek írásbeli rendelkezésének megfelelően, vagy visszautaljuk a befizetett összeget, vagy beszámítjuk a választott következő képzés díjába.

Örömmel fogadjuk azok érdeklődését is, akiknek nem megfelelő a kurzus időpontja, őket várakozólistára tesszük és értesítjük, ha részvételi lehetőség adódik. Érdemes feliratkozni hírlevelünkre is, a regisztráltaknak személyre szóló tájékoztatót küldünk az új lehetőségekről. A hírlevelünkre feliratkozókat előjegyezzük és személyre szóló tájékoztatót küldünk az új lehetőségekről.

A kurzus elvégzői a vizsgatájékoztatóban foglaltak alapján vizsgát tehetnek. Az eredményes vizsga különféle kedvezményekre, és – külön megállapodás alapján – a szervezők programjaiban való munkavállalásra jogosít.

Tartson velünk, és kérjük, adja tovább a hírt:
Mindenkit vár Az ismeretlen középkori Budavár!


Jelentkezés e-mailben a kepzes@szembenezes.hu címen. A levélben kérjük tüntesse fel a kiválasztott képzés kódját!

KKK-19.02 képzés: 2019-01-31 – 2019-03-07